Plébániatemplomunk

Plébániatemplomunk titulusa/védőszentje: Szent István királyrl-szik-plebanisteplom-2020-07-05

Címe: 9653 Répcelak, Arany János u. 7. 

A templom búcsúnapja: augusztus 20.-a

A templom szentségimádási napja: május 2.-a

"Már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem az Isten országának polgárai és családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma. Ti is benne épültök egybe a
Lélek közreműködésével az Isten hajlékává." (Ef 2,19-22)


cspatainkRépcelak mintegy háromezres lélekszámú fiatal város. A múlt század derekáig főleg evangélikusok lakta település volt. A rohamosan fejlődő sajtgyártás (Pannontej Zrt és a híres medvesajt gyártás) és szénsavipar (Linde Gáz Zrt és Liss Kft.) azonban jelentős számú munkaerő bevándorlását és új, vállalkozó kedvű családok letelepedését eredményezte. Ezzel együtt különböző vállalkozások is gyökeret vertek a mind a mai napig a fejlődés útját járó kisváros életében. Ennek eredménye, hogy mostanában a katolikus közösség létszáma valamelyest meghaladja az evangélikus őslakosság számát. A két közösség élete napjainkban összefonódik, jelenlétükkel gyakran megtisztelik egymás ünnepeit, és együtt vesznek részt a városi rendezvényeken.

Régebben a csekély számú katolikus közösség templom és misézőhely hiányában a közeli és ősi nicki Szent Anna egyházközség vendégszeretetét élvezte, kegyelmi életének jelentős ünnepei Nick szép templomához kapcsolták. A katolikus lakosság számának növekedése az évek folyamán magával hozta az istentiszteleti hely létrehozásának igényét. az-egykori-imahaz-repcelakon-a-d-2020Ezért Szabó János vámoscsaládi kanonok-plébános vezetésével a közösség ingatlant vásárolt Répcelakon az Arany János és Petőfi Sándor utca (86-os főút) találkozásánál, és egy bensőséges, az akkori elvárásnak megfelelő "imaházat" alakított ki. Az első szentmise 1985 karácsonyán volt. Az imaház egészen 2004-ig szolgálta a közösség életét, és a szívükbe zárták a parasztházból kialakított épületet, amely időközben új funkciót kapott. 2005. szeptember 29-én Répcelak Város Önkormányzata megvásárolta az egyházközségtől, és alapos, hozzáértő módon felújította és létrehozta a Répcelaki Helytörténeti Múzeumot. Amikor 2004. november 7-én felszentelt templom, 15 éves évfordulóját ünnepeltük és Szabó János kanonok Úr emlékére a volt Imaház falán emléktáblát avattunk. A megáldást Császár István helynök úr végezte, az ünnepi szentmise pedig Görbe László atya ezüstmiséje volt. 

dsc0285-01„Az Eucharisztia ünneplése hozza léte az Egyházat. Ahol az Eucharisztiát ünneplik, ott létrejön az Egyház, mint a Krisztusban hívők, helyi közössége.” (Prof. Dolhai Lajos) 

Ez egy kis volt történet Répcelak város 750 éves történetében, de ez már azóta a Katolikus Egyház története lett. 

De térjünk vissza a 80-as évekhez. A kis imaházat a katolikus közösség kezdte "kinőni", és már viszonylag hamar megfogalmazódott a templomépítés gondolata. A következő évtized a tervezés jegyében telt. Több terv is készült, valamennyit a jelenlegi (vámoscsaládi) plébánián őrzik. Az elképzelés 1997. december 12-én kezdett igazán testet ölteni, amikor az akkori plébános, Baán Lajos létrehozta a Szent István alapítványt, melynek célja természetesen a templom építésével kapcsolatos feladatok megoldása, koordinálása volt. 1999. augusztus 5-én új plébánost kapott Vámoscsalád.73528660-3197671066972346-7988828058926710784-o Görbe László atyát, aki az akkori megyéspüspök, Dr. Konkoly István útmutatása alapján fő feladatul kapta az éppen csak megkezdődött répcelaki templomépítés elősegítését. A répcelaki Szent István király templom alapkövét 1999. május 2-án tették le azon a telken, amelynek nagy részét a répcelaki önkormányzat adományozta az egyházközségnek. Így jött létre az 4 235 négyzetméteres terület, amelyre később az új templom felépült. A Szent István alapítvány kuratóriumának elnöke kezdetben Farsang Vendel volt, majd később, 2000 májusában ezt a megbízatást Pusztai Miklós addigi kuratóriumi tag vette át. 1999. július 1-én megindult az építkezés örömteli, ugyanakkor embert próbáló feladata. A kivitelezési pályázatot a Build Építőipari Kft. nyerte el, de az épület teljes felépítésében több vállalkozó is közreműködött, így például a Kapuvári Építőszövetkezet, Módos Imre faipari vállalkozó, Vörös Kft. Külső vakolás, Horváth Gyula márványburkolatok, Axnix Tibor villamostechnika, Horváth József központifűtés szerelés, Kiss József külső és belső festés, LAK-ÉPKER Kereskedelmi és Építőipari Bt., Elektrodoktor Kft. hangtechnika, Tóth Sándor (Partner Transz) önzetlen segítség a földmunkában, Vjs Transz Kft. sekrestyebútor, anyagmozgatás- és még sokan mások a hívek közül is, akiknek nagyon sok köszönettel tartozik az egyházközség. 2002. május 20-án, 77407427-3197697470303039-5568673825115078656-opünkösdhétfőn Dr. Konkoly István megyéspüspök több mint száz fiatalt bérmált meg a vakolatlan, félkész templomban és megáldotta a püspökségtől kapott harangot, amely 2004. április 8-án került a toronyba. A templomot 2004. november 7-én szentelte fel a megyéspüspök. Azt hihetnénk, hogy ezzel az ünnepélyes, örömteli pillanattal véget ért a "nagy munka", és birtokba véve az új templomot, minden lecsendesedett. Nem így történt.

Új korszak kezdődött, és a templomépítés új szakaszában sokkal több idő jutott és jut az aprólékos szépítőmunkára. Mit értünk ez alatt?

A templom a Krisztusmisztérium ünneplésének a helye és szimbolikájával, azaz építészeti és berendezési jelképrendszerével az isteni művet vetíti ki az ember életének teljességére, és emeli be azt végérvényes szeretetének örök tervébe, az üdvösség egyetemes valóságába.74216824-3200786006660852-6509714590031413248-o A répcelaki Szent István király templom Rónai Károly tervei alapján készült. Alaprajza nyolcszög alakú, mely felidézi a nyolc boldogság gondolatiságát és az ősi keresztelőkápolnák formáját. A templom szerkezete alkalmas arra, hogy egybegyűjtse a hívők közösségét és figyelmüket, lelküket a misztériumra fókuszálja. Bizonyítja ezt a liturgikus alkotások egyházművészeti igényessége, melynek szintén e célt szolgálják.

fenykep-0127Engelsz József répcelaki származású kiváló ötvösművész mester a rendkívüli fizikai munkát és hitvallását művészi, kézzelfogható alkotásaival metafizikai szintre emelte. Kiemelt alkotásai a templomban: a nagy Illés-kereszt, amely tradicionális motívumokkal gazdagon díszítve hirdeti a teremtő Isten dicsőségét; szelídségével tekint ránk a szentély baloldalán található Madonna a gyermekkel tűzzománcba álmodott ima. Átellenben pedig a tabernákulum ajtaján láthatjuk, amint az Úr átadja Szent Péternek a kulcsokat. Az átlagon felüli képességű művész a templomteret egy, a világon egyedülálló, különleges technikájú tűzzománc keresztúttal koronázta meg. A keresztút elkészítésétengelsz-tuzzomanc magánszemélyek mellett Répcelak Város Önkormányzata jelentős mértékben támogatta. A márványból készült oltár és az ambo szilárd egységét Ozsvári Csaba ötvösművész alkotásai díszítik. Az ambón hagyományosan Szentlélek-ábrázolást látunk, míg az oltáron az apokalipszist megidéző Isten báránya alkotás mellett az eucharisztikus szimbólumok, a kenyér a bor, illetve a halak idézik meg a krisztusi lakomát az ismert és méltán elismert mester keze nyomán. A templom egységét szolgálja még a kor igényeinek megfelelő, ugyanakkor otthonos és nyugalmat árasztó sekrestye. A gyóntató helyiség egyszerűségével és tiszta világosságával a-gyontatoszoba-uj-desing-rl-2018segíti elő az összeszedettséget. A templom befogadóképessége félkörívben körülölelő karzattal akár nyolcszáz fő is lehet. Padozata márvány, alatta a padlófűtés csőhálózata fut. A Content 4700 típusú orgona 2006. április 27-én, csütörtök reggel érkezett meg Hollandiából, és a liturgikus szolgálat mellett mint hangversenyorgona funkcionál. Hangzásvilágának gazdagságát először Gesztesi-Tóth László, majd Ruppert István orgonaművészek mutatták be virtuóz játékukkal. Templomunk karvezetője, Tanda Ibolya fáradságot nem ismerve szervezi a liturgikus zenét, magas színvonalon ápolva ezzel az értékes egyházzenei örökségét. Az orgonát egyházmegyei szolgálatának kezdetén Dr. Veres András megyéspüspök a répcelaki Szent István király filiát plébániai rangra emelte. Ezzel az intézkedéssel új időszámítás kezdődött a közösség életében. Azóta eltelt 15 év, ami a templomon is meglátszik, de igyekszünk részleteiben felújítani. 2018 szeptember 29.-fenykep-0130én ünnepelte Répcelak város a település első írásos említésének 750 éves évfordulóját, ezen ünnep alkalmával gazdagodott a templom is és a város is Szent István király védőszentünk szobrával. Ami Aigner Géza egykori plébános érdeme és Veres Gábor hegyfalui szobrászművész kezének munkája. A megáldást Dr. Székely János megyéspüspök úr végezte.  

„Aki templomot épít, az kaput nyít az égbe!” (Szilárd atya) Adja Isten, hogy minél többen akarjunk bejutni ezen a kapun. Még akkor is, ha előbb-utóbb „a helyes és a könnyű út elválik egymástól” (HP 5.) Szent István király: Plébániánk védőszentje segíts bennünket a lelki megújulás katolikus keresztény útján, mert példaként áltad a sarat, a földi küzdelemben, mert mindvégig a Sziklán álltál!            

Köszönettel és hálával ajánljuk a kiadványt:

  • a híveknek és az adományozóknak,
  • Répcelak Város Önkormányzatának,
  • az építésben résztvevő vállalkozóknak,
  • a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóságnak

A jó Isten áldja meg Őket!

"Nagy Istenünk, kérve kérünk,
templomodba jöjj ide;
könyörülő jóságoddal
kéréseink elfogadd;
bőven áraszd áldásodat
e szent helyre szüntelen."