Plébániatemplomunk
Plébániatemplomunk titulusa/védőszentje: Szent István király
Címe: 9653 Répcelak, Arany János u. 7.
A templom búcsúnapja: augusztus 20.-a
A templom szentségimádási napja: május 2.-a
"Már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem az Isten országának polgárai és családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma. Ti is benne épültök egybe a
Lélek közreműködésével az Isten hajlékává." (Ef 2,19-22)
Répcelak mintegy háromezres lélekszámú fiatal város. A múlt század derekáig főleg evangélikusok lakta település volt. A rohamosan fejlődő sajtgyártás (Pannontej Zrt és a híres medvesajt gyártás) és szénsavipar (Linde Gáz Zrt és Liss Kft.) azonban jelentős számú munkaerő bevándorlását és új, vállalkozó kedvű családok letelepedését eredményezte. Ezzel együtt különböző vállalkozások is gyökeret vertek a mind a mai napig a fejlődés útját járó kisváros életében. Ennek eredménye, hogy mostanában a katolikus közösség létszáma valamelyest meghaladja az evangélikus őslakosság számát. A két közösség élete napjainkban összefonódik, jelenlétükkel gyakran megtisztelik egymás ünnepeit, és együtt vesznek részt a városi rendezvényeken.
Régebben a csekély számú katolikus közösség templom és misézőhely hiányában a közeli és ősi nicki Szent Anna egyházközség vendégszeretetét élvezte, kegyelmi életének jelentős ünnepei Nick szép templomához kapcsolták. A katolikus lakosság számának növekedése az évek folyamán magával hozta az istentiszteleti hely létrehozásának igényét. 
Ezért Szabó János vámoscsaládi kanonok-plébános vezetésével a közösség ingatlant vásárolt Répcelakon az Arany János és Petőfi Sándor utca (86-os főút) találkozásánál, és egy bensőséges, az akkori elvárásnak megfelelő "imaházat" alakított ki. Az első szentmise 1985 karácsonyán volt. Az imaház egészen 2004-ig szolgálta a közösség életét, és a szívükbe zárták a parasztházból kialakított épületet, amely időközben új funkciót kapott. 2005. szeptember 29-én Répcelak Város Önkormányzata megvásárolta az egyházközségtől, és alapos, hozzáértő módon felújította és létrehozta a Répcelaki Helytörténeti Múzeumot. Amikor 2004. november 7-én felszentelt templom, 15 éves évfordulóját ünnepeltük és Szabó János kanonok Úr emlékére a volt Imaház falán emléktáblát avattunk. A megáldást Császár István helynök úr végezte, az ünnepi szentmise pedig Görbe László atya ezüstmiséje volt.
„Az Eucharisztia ünneplése hozza léte az Egyházat. Ahol az Eucharisztiát ünneplik, ott létrejön az Egyház, mint a Krisztusban hívők, helyi közössége.” (Prof. Dolhai Lajos)
Ez egy kis volt történet Répcelak város 750 éves történetében, de ez már azóta a Katolikus Egyház története lett.
De térjünk vissza a 80-as évekhez. A kis imaházat a katolikus közösség kezdte "kinőni", és már viszonylag hamar megfogalmazódott a templomépítés gondolata. A következő évtized a tervezés jegyében telt. Több terv is készült, valamennyit a jelenlegi (vámoscsaládi) plébánián őrzik. Az elképzelés 1997. december 12-én kezdett igazán testet ölteni, amikor az akkori plébános, Baán Lajos létrehozta a Szent István alapítványt, melynek célja természetesen a templom építésével kapcsolatos feladatok megoldása, koordinálása volt. 1999. augusztus 5-én új plébánost kapott Vámoscsalád.
Görbe László atyát, aki az akkori megyéspüspök, Dr. Konkoly István útmutatása alapján fő feladatul kapta az éppen csak megkezdődött répcelaki templomépítés elősegítését. A répcelaki Szent István király templom alapkövét 1999. május 2-án tették le azon a telken, amelynek nagy részét a répcelaki önkormányzat adományozta az egyházközségnek. Így jött létre az 4 235 négyzetméteres terület, amelyre később az új templom felépült. A Szent István alapítvány kuratóriumának elnöke kezdetben Farsang Vendel volt, majd később, 2000 májusában ezt a megbízatást Pusztai Miklós addigi kuratóriumi tag vette át. 1999. július 1-én megindult az építkezés örömteli, ugyanakkor embert próbáló feladata. A kivitelezési pályázatot a Build Építőipari Kft. nyerte el, de az épület teljes felépítésében több vállalkozó is közreműködött, így például a Kapuvári Építőszövetkezet, Módos Imre faipari vállalkozó, Vörös Kft. Külső vakolás, Horváth Gyula márványburkolatok, Axnix Tibor villamostechnika, Horváth József központifűtés szerelés, Kiss József külső és belső festés, LAK-ÉPKER Kereskedelmi és Építőipari Bt., Elektrodoktor Kft. hangtechnika, Tóth Sándor (Partner Transz) önzetlen segítség a földmunkában, Vjs Transz Kft. sekrestyebútor, anyagmozgatás- és még sokan mások a hívek közül is, akiknek nagyon sok köszönettel tartozik az egyházközség. 2002. május 20-án, 
pünkösdhétfőn Dr. Konkoly István megyéspüspök több mint száz fiatalt bérmált meg a vakolatlan, félkész templomban és megáldotta a püspökségtől kapott harangot, amely 2004. április 8-án került a toronyba. A templomot 2004. november 7-én szentelte fel a megyéspüspök. Azt hihetnénk, hogy ezzel az ünnepélyes, örömteli pillanattal véget ért a "nagy munka", és birtokba véve az új templomot, minden lecsendesedett. Nem így történt.
Új korszak kezdődött, és a templomépítés új szakaszában sokkal több idő jutott és jut az aprólékos szépítőmunkára. Mit értünk ez alatt?
A templom a Krisztusmisztérium ünneplésének a helye és szimbolikájával, azaz építészeti és berendezési jelképrendszerével az isteni művet vetíti ki az ember életének teljességére, és emeli be azt végérvényes szeretetének örök tervébe, az üdvösség egyetemes valóságába.
A répcelaki Szent István király templom Rónai Károly tervei alapján készült. Alaprajza nyolcszög alakú, mely felidézi a nyolc boldogság gondolatiságát és az ősi keresztelőkápolnák formáját. A templom szerkezete alkalmas arra, hogy egybegyűjtse a hívők közösségét és figyelmüket, lelküket a misztériumra fókuszálja. Bizonyítja ezt a liturgikus alkotások egyházművészeti igényessége, melynek szintén e célt szolgálják.
Engelsz József répcelaki származású kiváló ötvösművész mester a rendkívüli fizikai munkát és hitvallását művészi, kézzelfogható alkotásaival metafizikai szintre emelte. Kiemelt alkotásai a templomban: a nagy Illés-kereszt, amely tradicionális motívumokkal gazdagon díszítve hirdeti a teremtő Isten dicsőségét; szelídségével tekint ránk a szentély baloldalán található Madonna a gyermekkel tűzzománcba álmodott ima. Átellenben pedig a tabernákulum ajtaján láthatjuk, amint az Úr átadja Szent Péternek a kulcsokat. Az átlagon felüli képességű művész a templomteret egy, a világon egyedülálló, különleges technikájú tűzzománc keresztúttal koronázta meg. A keresztút elkészítését
magánszemélyek mellett Répcelak Város Önkormányzata jelentős mértékben támogatta. A márványból készült oltár és az ambo szilárd egységét Ozsvári Csaba ötvösművész alkotásai díszítik. Az ambón hagyományosan Szentlélek-ábrázolást látunk, míg az oltáron az apokalipszist megidéző Isten báránya alkotás mellett az eucharisztikus szimbólumok, a kenyér a bor, illetve a halak idézik meg a krisztusi lakomát az ismert és méltán elismert mester keze nyomán. A templom egységét szolgálja még a kor igényeinek megfelelő, ugyanakkor otthonos és nyugalmat árasztó sekrestye. A gyóntató helyiség egyszerűségével és tiszta világosságával 
segíti elő az összeszedettséget. A templom befogadóképessége félkörívben körülölelő karzattal akár nyolcszáz fő is lehet. Padozata márvány, alatta a padlófűtés csőhálózata fut. A Content 4700 típusú orgona 2006. április 27-én, csütörtök reggel érkezett meg Hollandiából, és a liturgikus szolgálat mellett mint hangversenyorgona funkcionál. Hangzásvilágának gazdagságát először Gesztesi-Tóth László, majd Ruppert István orgonaművészek mutatták be virtuóz játékukkal. Templomunk karvezetője, Tanda Ibolya fáradságot nem ismerve szervezi a liturgikus zenét, magas színvonalon ápolva ezzel az értékes egyházzenei örökségét. Az orgonát egyházmegyei szolgálatának kezdetén Dr. Veres András megyéspüspök a répcelaki Szent István király filiát plébániai rangra emelte. Ezzel az intézkedéssel új időszámítás kezdődött a közösség életében. Azóta eltelt 15 év, ami a templomon is meglátszik, de igyekszünk részleteiben felújítani. 2018 szeptember 29.-
én ünnepelte Répcelak város a település első írásos említésének 750 éves évfordulóját, ezen ünnep alkalmával gazdagodott a templom is és a város is Szent István király védőszentünk szobrával. Ami Aigner Géza egykori plébános érdeme és Veres Gábor hegyfalui szobrászművész kezének munkája. A megáldást Dr. Székely János megyéspüspök úr végezte.
„Aki templomot épít, az kaput nyít az égbe!” (Szilárd atya) Adja Isten, hogy minél többen akarjunk bejutni ezen a kapun. Még akkor is, ha előbb-utóbb „a helyes és a könnyű út elválik egymástól” (HP 5.) Szent István király: Plébániánk védőszentje segíts bennünket a lelki megújulás katolikus keresztény útján, mert példaként áltad a sarat, a földi küzdelemben, mert mindvégig a Sziklán álltál!
Köszönettel és hálával ajánljuk a kiadványt:
- a híveknek és az adományozóknak,
- Répcelak Város Önkormányzatának,
- az építésben résztvevő vállalkozóknak,
- a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóságnak
A jó Isten áldja meg Őket!
"Nagy Istenünk, kérve kérünk,
templomodba jöjj ide;
könyörülő jóságoddal
kéréseink elfogadd;
bőven áraszd áldásodat
e szent helyre szüntelen."
