A Répcelaki Szent István Király templom

"Már nem vagytok idegenek és
jövevények, hanem az Isten orszá-
gának polgárai és családjának
tagjai.

Apostolokra és profétákra ala-
pozott épület vagytok, s a szeglet-
kő maga Krisztus Jézus.

Ő tartja össze az egész épületet,
belőle nő ki az Úr szent temploma.
Ti is benne épültök egybe a
Lélek közreműködésével az
Isten hajlékává."
          Ef 2, 19-22

Répcelak mintegy háromezres lélekszámú fiatal város. A múlt század derekáig főleg evangélikusok lakta település volt. A rohamosan fejlődő sajtgyártás és szénsavipar azonban jelentős számú munkaerő bevándorlását és új, vállalkozó kedvű családok letelepedését eredményezte. Ezzel együtt különböző vállalkozások is gyökeret vertek a mind a mai napig a fejlődés útját járó kisváros életében.

Ennek eredménye, hogy mostanában a katolikus közösség létszáma valamelyest meghaladja az evangélikus őslakosság számát. A két közösség élete napjainkban összefonódik, jelenlétükkel gyakran megtisztelik egymás ünnepeit, és együtt vesznek részt a városi rendezvényeken.

Régebben a csekély számú katolikus közösség templom és misézőhely hiányában a közeli és ősi nicki Szent Anna egyházközség vendégszeretetét élvezte, kegyelmi életének jelentős ünnepei Nick szép templomához kapcsolták.

A katolikus lakosság számának növekedése az évek folyamán magával hozta az istentiszteleti hely létrehozásának igényét. Ezért Szabó János vámoscsaládi kanonok-plébános vezetésével a közösség ingatlant vásárolt Répcelakon az Arany János és Petőfi Sándor utca (86-os főút) találkozásánál, és egy bensőséges, az akkori elvárásnak megfelelő "imaházat" alakított ki.

Az első szentmise 1985 karácsonyán volt. Az imaház egészen 2004-ig szolgálta a közösség életét, és a szívükbe zárták a parasztházból kialakított épületet, amely időközben új funkciót kapott.

2005. szeptember 29-én Répcelak Város Önkormányzata megvásárolta az egyházközségtől, és alapos, hozzáértő módon felújította és létrehozta a Répcelaki Helytörténeti Múzeumot.

De térjünk vissza a 80-as évekhez. A kis imaházat a katolikus közösség kezdte "kinőni", és már viszonylag hamar megfogalmazódott a templomépítés gondolata. A következő évtized a tervezés jegyében telt. Több terv is készült, valamennyit a jelenlegi (vámoscsaládi) plébánián őrzik.

Az elképzelés 1997. december 12-én kezdett igazán testet ölteni, amikor az akkori plébános, Baán Lajos létrehozta a Szent István alapítványt, melynek célja természetesen a templom építésével kapcsolatos feladatok megoldása, koordinálása volt.

1999. augusztus 5-én új plébánost kapott Vámoscsalád. Görbe László atyát, aki az akkori megyéspüspök, Dr. Konkoly István útmutatása alapján fő feladatul kapta az éppen csak megkezdődött répcelaki templomépítés elősegítését.

A répcelaki Szent István király templom alapkövét 1999. május 2-án tették le azon a telken, amelynek nagy részét a répcelaki önkormányzat adományozta az egyházközségnek. Így jött létre az 4 235 négyzetméteres terület, amelyre később az új templom felépült. A Szent István alapítvány kuratóriumának elnöke kezdetben Farsang Vendel volt, majd később, 2000 májusában ezt a megbízatást Pusztai Miklós addigi kuratóriumi tag vette át.


(1-5 old.)

1999. július 1-én megindult az építkezés örömteli, ugyanakkor embert próbáló feladata.

A kivitelezési pályázatot a Build Építőipari Kft. Nyerte el, de az épület teljes felépítésében több vállalkozó is közreműködött, így például a Kapuvári Építőszövetkezet, Módos Imre faipari vállalkozó, Vörös Kft. Külső vakolás, Horváth Gyula márványburkolatok, Axnix Tibor villamostechnika, Horváth József központifűtés szerelés, Kiss József külső és belső festés, LAK-ÉPKER Kereskedelmi és Építőipari Bt., Elektrodoktor Kft. hangtechnika, Tóth Sándor (Partner Transz) önzetlen segítség a földmunkában, Vjs Transz Kft. sekrestyebútor, anyagmozgatás- és még sokan mások a hívek közül is, akiknek nagyon sok köszönettel tartozik az egyházközség.

2002. május 20-án, pünkösdhétfőn Dr. Konkoly István megyéspüspök több mint száz fiatalt bérmált meg a vakolatlan, félkész templomban és megáldotta a püspökségtől kapott harangot, amely 2004. április 8-án került a toronyba.

A templomot 2004. november 7-én szentelte fel a megyéspüspök. Azt hihetnénk, hogy ezzel az ünnepélyes, örömteli pillanattal véget ért a "nagy munka", és birtokba véve az új templomot, minden lecsendesedett. Nem így történt.

Új korszak kezdődött, és a templomépítés új szakaszában sokkal több idő jutott és jut az aprólékos szépítőmunkára.

Mit értünk ez alatt?

A templom a Krisztusmisztérium ünneplésének a helye és szimbolikájával, azaz építészeti és berendezési jelképrendszerével az isteni művet vetíti ki az ember életének teljességére, és emeli be azt végérvényes szeretetének örök tervébe, az üdvösség egyetemes valóságába.

A répcelaki Szent István király templom Rónai Károly tervei alapján készült. Alaprajza nyolcszög alakú, mely felidézi a nyolc boldogság gondolatiságát és az ősi keresztelőkápolnák formáját.

A templom szerkezete alkalmas arra, hogy egybegyűjtse a hívők közösségét és figyelmüket, lelküket a misztériumra fókuszálja. Bizonyítja ezt a liturgikus alkotások egyházművészeti igényessége, melynek szintén e célt szolgálják.

Engelsz József répcelaki származású kiváló ötvösművész mester a rendkívüli fizikai munkát és hitvallását művészi, kézzelfogható alkotásaival metafizikai szintre emelte. Kiemelt alkotásai a templomban: a nagy Illés-kereszt, amely tradicionális motívumokkal gazdagon díszítve hirdeti a teremtő Isten dicsőségét; szelídségével tekint ránk a szentély baloldalán található Madonna a gyermekkel tűzzománcba álmodott ima. Átellenben pedig a tabernákulum ajtaján láthatjuk, amint az Úr átadja Szent Péternek a kulcsokat. Az átlagon felüli képességű művész a templomteret egy, a világon egyedülálló, különleges technikájú tűzzománc keresztúttal koronázta meg. A keresztút elkészítését magánszemélyek mellett Répcelak Város Önkormányzata jelentős mértékben támogatta. A márványból készült oltár és az ambo szilárd egységét Ozsvári Csaba ötvösművész alkotásai díszítik. Az ambón hagyományosan Szentlélek-ábrázolást látunk, míg az oltáron az apokalipszist megidéző Isten báránya alkotás mellett az eucharisztikus szimbólumok, a kenyér a bor, illetve a halak idézik meg a krisztusi lakomát az ismert és méltán elismert mester keze nyomán.

A templom egységét szolgálja még a kor igényeinek megfelelő, ugyanakkor otthonos és nyugalmat árasztó sekrestye. A gyóntató helyiség egyszerűségével és tiszta világosságával segíti elő az összeszedettséget. A templom befogadóképessége félkörívben körülölelő karzattal akár nyolcszáz fő is lehet. Padozata márvány, alatta a padlófűtés csőhálózata fut.

A Content 4700 típusú orgona 2006. április 27-én, csütörtök reggel érkezett meg Hollandiából, és a liturgikus szolgálat mellett mint hangversenyorgona funkcionál. Hangzásvilágának gazdagságát először Gesztesi-Tóth László, majd Ruppert István orgonaművészek mutatták be virtuóz játékukkal. Templomunk karvezetője, Tanda Ibolya fáradságot nem ismerve szervezi a liturgikus zenét, magas színvonalon ápolva ezzel az értékes egyházzenei örökségét. Az orgonát egyházmegyei szolgálatának kezdetén Dr. Veres András megyéspüspök a répcelaki Szent István király filiát plébániai rangra emelte. Ezzel az intézkedéssel új időszámítás kezdődött a közösség életében.


Köszönettel és hálával ajánljuk a kiadványt

• a híveknek és az adományozóknak,
• Répcelak Város Önkormányzatának,
• az építésben résztvevő vállalkozóknak,
• a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóságnak

A jó Isten áldja meg Őket!



"Nagy Istenünk, kérve kérünk,
templomodba jöjj ide;
könyörülő jóságoddal
kéréseink elfogadd;
bőven áraszd áldásodat
e szent helyre szüntelen."